Mióta az ÁNTSZ 1993-ban bezáratta a strandot, mindkét terület elhagyatottan áll és a lassú pusztulás látható nyomait viseli: máló téglák, kúszó indákkal benőtt lépcsőfokok, mohalepte lelátók, végigrepedt falú medencék, sűrű növényzet mindenfelé. A Fürdő területére ma csak engedéllyel lehet belépni, így a pusztulással és a növényekkel együtt létrejött egy nagyon erős atmoszférájú hely.
A lezártságot fizikai keretek is biztosítják: a Zsolnay út erős forgalma és attól elzáró kék kerítés, valamint a vasúti töltés 4-5 méteres magassága, előtte jegenyefákkal.
Az amortizáció hosszú folyamatra vezethető vissza, mely az elmaradt felújítási illetőleg karbantartási munkálatokon túl elsősorban szociális eredetű: egyrészt a Balokányt, Zsolnay-gyárat is magába foglaló egykori félipari zóna lakóinak elszegényedése, a terület elszlömösödése, mely ma kiemelt szociológiai probléma. Másrészt a keleti városrész munkástelepéről, Gyárvárosból és a közismerten roma lakosságú Meszesről, Szabolcsról, Fehérhegyről érkező fürdőzők az évtizedek során túlnyomó többségbe kerültek, a strand hírneve leromlott és fokozatosan fizikai állapota is strandolásra alkalmatlanná tette a ’60-as évek legnépszerűbb városi strandját.
No comments:
Post a Comment