Az EKF programtervezete az említett kulturális intézményekkel a mostanra már szűk belváros kiterjesztését célozza meg, azonban figyelmen kívül hagyja, hogy mindössze az épületek egymásmellé helyezésével nem alakul ki automatikusan egy új városközpont. Létezik még egy kulcsprojekt, a Parkok és Közterek Rehabilitációja, ám ez sem említi a Balokány területét.A fenti érvekre alapozva kijelenthető, hogy a Balokány revitalizációjának alapvetően köztérformálási feladatnak kell lennie, mely nemcsak összekapcsolja az új kulturális intézményeket, de jelenlegi adottságait megtartva a kikapcsolódásra is alkalmas kell legyen, mivel a belvároshoz közel ez az egyetlen hasonló méretű park és vízfelület.
A köztérhasználat erősítésén kívül a terület összefogása infrastrukturális oldalról is megközelíthető, tekintve, hogy az EKF amúgy is megnövekedett forgalmat indukál ill. arra alapozva, hogy egy meghatározó építészeti arculattal rendelkező infrastrukturális fejlesztés erős városképi elemmé tud válni. A Balokányt határoló vasúti töltésen két sínpár fut, melyből az egyik alacsonyabban fekszik, ez valójában egy csökkent kihasználtságú ipari vágány. A pécsi főpályaudvar szerepét megtartva, ahhoz képest másodlagos fontosságú, kisméretű VASÚTÁLLOMÁS kialakítását javaslom, mely a töltésen elhelyezkedve képes arra, hogy az értékes Balokány Fürdő és Liget területét a lehető legnagyobb mértékben eredeti állapotában őrizze meg, valamint arra, hogy egy egyszerű építészeti szerkezettel segítse a Balokány mint köztér működését.
A Balokány így egy narthexszé válik, épp csak a szükséges mértékben megnyílva biztosítja a kapcsolatot és a kikapcsolódást egyaránt. Az új megálló csupán a minimális funkciókat tartalmazza, a lehető legkisebb négyzetméterekkel és árusító helyeinek olyan megformálásával, mely a köztérrel párbeszédet folytat majd. A fejlesztés először az EKF-re alapul, de később önmaga is fejlesztést generál majd a környéken, így fenntarthatósága 2010 után is biztosítható.
No comments:
Post a Comment