31 March 2007
Illuziók nélkül
A 6-os út Balokány-Liget melletti közvetlen szakaszán földszintes és F+1-es lakóházak sora áll, melyek ilyen szomorú állapotot mutatnak.
29 March 2007
balokány wellness centre
Autópályás ötletek elhalványulása után ismét élményfürdőként, sőtmitöbb, wellness-központként hasznosítanák a Balokány-Fürdő területét.
A terv nem jelent nagy újdonságot, tekintve, hogy már 2003-ban és 2005-ben is akadt külföldi beruházó aqua-park építésére, bár kétségtelen, hogy most először írnának ki nyilvános pályázatot a hasznosításról. A stuttgarti jelentkezők például Toller László egykori polgármesterrel karöltve a város energiaellátásáról is gondoskodtak volna, egy, a tó alatt létesítendő atomtemetővel...
A mostani beruházó azonban érintetlenül hagyná a Liget területét és szállodát sem építene, igaz a pozíciója is meginoghat, hiszen "nyilvános pályázaton dőlhet el a hasznosítás, van rá esély, hogy más elképzelések, társaságok is megjelenhetnek". Lehet, én is indulok.
A terv nem jelent nagy újdonságot, tekintve, hogy már 2003-ban és 2005-ben is akadt külföldi beruházó aqua-park építésére, bár kétségtelen, hogy most először írnának ki nyilvános pályázatot a hasznosításról. A stuttgarti jelentkezők például Toller László egykori polgármesterrel karöltve a város energiaellátásáról is gondoskodtak volna, egy, a tó alatt létesítendő atomtemetővel...
A mostani beruházó azonban érintetlenül hagyná a Liget területét és szállodát sem építene, igaz a pozíciója is meginoghat, hiszen "nyilvános pályázaton dőlhet el a hasznosítás, van rá esély, hogy más elképzelések, társaságok is megjelenhetnek". Lehet, én is indulok.
28 March 2007
Például
Bár a tervezési folyamaton belül a Balokány kétségtelenül a köztérré válás irányába halad, ezt igyekszik majd úgy tenni, hogy a két legfontosabb jelenlegi értékét, a természetet és az erős emlékkel-telítettséget a leginkább megtartsa.
Vagy akár még koncepcióvá is emelje. A táj mint köztér, vagy a köztér mint táj, azaz e két fogalom összemosása gyaníthatóan a koncepció része lesz, a mementót belekeverve még hozzávalóként.
Ígyhát jó előre szólok, hogy a következő művészek példaként járnak a terv előtt s vélhetően igen nagy hatással lesznek rá...
.. Alberto Burri tájépítészeti alkotása a lávától elpusztult Gibellina Vecchia szicíliai falu emlékére. Tudósítás itt, bővebben itt.
.. Rachel Whiteread angol szobrásznő kifordított háza és egyéb térkifordításai betonból. A House projektről röviden avagy hosszabban lehet olvasni, fotót nézegetni, és bibliográfiát olvasni.
.. Daniel Buren francia képzőművész csíkjait különösen a tájba illesztve szeretem, egyelőre konkrétan még nem kapcsolom a tervemhez.
.. és végül Gregor Schneider: Totes Haus ur c. (élet)műve, amit egyelőre még értelmezek, de köszönöm line out a javaslatot!
Azért furcsa, hogy egyik sem valódi építészeti alkotás...
Vagy akár még koncepcióvá is emelje. A táj mint köztér, vagy a köztér mint táj, azaz e két fogalom összemosása gyaníthatóan a koncepció része lesz, a mementót belekeverve még hozzávalóként.
Ígyhát jó előre szólok, hogy a következő művészek példaként járnak a terv előtt s vélhetően igen nagy hatással lesznek rá...
.. Alberto Burri tájépítészeti alkotása a lávától elpusztult Gibellina Vecchia szicíliai falu emlékére. Tudósítás itt, bővebben itt.
.. Rachel Whiteread angol szobrásznő kifordított háza és egyéb térkifordításai betonból. A House projektről röviden avagy hosszabban lehet olvasni, fotót nézegetni, és bibliográfiát olvasni.
.. és végül Gregor Schneider: Totes Haus ur c. (élet)műve, amit egyelőre még értelmezek, de köszönöm line out a javaslatot!Azért furcsa, hogy egyik sem valódi építészeti alkotás...
26 March 2007
Pécs-Kelet
A Balokány-Liget két városrész határán, egy átmeneti zónában helyezkedik el. Mind a jövőbeni használat sikere érdekében, mind a Fürdő bezáratásának hátterében húzódó okok feltérképezéséhez fontos ismerni Pécs-Kelet szociológiáját és annak történelmét.
Füzér Katalin, a PTE Szociológia Tanszékén dolgozó adjunktus tanulmányából kiderül, milyen okok vezettek az egykor prosperáló ipari termelés közelébe épült munkásnegyedek leszakadásához. Pécs-Kelet alatt értjük a következő városrészeket: Meszes, Fehérhegy, Szabolcs (Hősök tere, Pécsbánya, Györgytelep, Istvánakna), Gyárváros. A városrész fejlődését az 1830-as évektől a bányászat formálta: előbb a Monarchia nyitotta szénbányákhoz építettek ide munkástelepeket, később az 1950-es évektől, az államosítás után a szocialista bányavállalat időszakában jöttek létre újabb munkásnegyedek és lakótelepek a '70-es évekig bezárólag.
A '80-as évek a stagnálás időszaka volt, mikor nemcsak, hogy a fejlesztések maradtak el a keleti városrész területén, de megindult a Pécs-környéki romák betelepítése is a még Monarchia idején épült, leromlott állagú lakásokba. Ezt tetézte 1993-ban a bányák végleges bezárása, melynek hatására a tehetősebbek elköltöztek a városrészből, helyükre szegényebb rétegek költöztek, ill. a roma kisebbség betelepítése folytatódott - így azóta a társadalmi szegregáció exponenciális növekedése tapasztalható. Mióta megszűnt a városrész társadalmi motorja, egy fiatalodó krízisterülettel találjuk szembe magunkat: alacsony iskolázottság, magas munkanélküliségi ráta - végeredményben egy szegénygettókkal tűzdelt külvárosi lakóterülettel, melyre egyelőre a Városnak nincs konkrét, kidolgozott rehabilitációs stratégiája.
Füzér Katalin, a PTE Szociológia Tanszékén dolgozó adjunktus tanulmányából kiderül, milyen okok vezettek az egykor prosperáló ipari termelés közelébe épült munkásnegyedek leszakadásához. Pécs-Kelet alatt értjük a következő városrészeket: Meszes, Fehérhegy, Szabolcs (Hősök tere, Pécsbánya, Györgytelep, Istvánakna), Gyárváros. A városrész fejlődését az 1830-as évektől a bányászat formálta: előbb a Monarchia nyitotta szénbányákhoz építettek ide munkástelepeket, később az 1950-es évektől, az államosítás után a szocialista bányavállalat időszakában jöttek létre újabb munkásnegyedek és lakótelepek a '70-es évekig bezárólag.
A '80-as évek a stagnálás időszaka volt, mikor nemcsak, hogy a fejlesztések maradtak el a keleti városrész területén, de megindult a Pécs-környéki romák betelepítése is a még Monarchia idején épült, leromlott állagú lakásokba. Ezt tetézte 1993-ban a bányák végleges bezárása, melynek hatására a tehetősebbek elköltöztek a városrészből, helyükre szegényebb rétegek költöztek, ill. a roma kisebbség betelepítése folytatódott - így azóta a társadalmi szegregáció exponenciális növekedése tapasztalható. Mióta megszűnt a városrész társadalmi motorja, egy fiatalodó krízisterülettel találjuk szembe magunkat: alacsony iskolázottság, magas munkanélküliségi ráta - végeredményben egy szegénygettókkal tűzdelt külvárosi lakóterülettel, melyre egyelőre a Városnak nincs konkrét, kidolgozott rehabilitációs stratégiája.
23 March 2007
Huszárvágás
A jelek szerint, melyről mind a Pécsi Napilap, mind a Dunántúli Napló (és ezutóbbit közvetítve az ÉpítészFórum) beszámol, a város vezetősége és Freivogel Gábor is a belváros kiterjesztésén gondolkozik.
"Az elképzelések szerint egy teljesen új, kétszer kétsávos utat alakítanának ki a jelenlegi vasút mentén, amellyel a Zsolnay-dombtól a Nagy Lajos Király útjáig oldanák meg a Zsolnay út tehermentesítését, amely ezután csak a tömegközlekedést és célforgalmat bonyolítaná."
A 6-os út Zsolnay dombtól 48-as térig tartó szakasza felszabadul, az autók átadják helyüket a gyalogosoknak, merészebb tervek szerint akár villamosnak és a McDrive és a Shell kút forgalom híján visszavonulót fúj és önként távozik a helyszínről, ujjonganak az ötletgazdák. A terv további erényének tudják be, hogy a tervezett hangversenyterem, mely a 6-os út forgalma és a telek hátulján húzódó vasút zaja miatt eddig kritikák kereszttüzében állt, most létjogosultságot nyer. Csakhogy a zenei- és konferencia központ helyzete azóta sem változott, a vasút is megmarad és a 6-os úttal sem történik más, minthogy a telek északi oldaláról a délire kerül, ugyanannyi zajszennyezést zúdítva az új létesítményre.
A 6-os út belvárosi szakaszát már nemegyszer próbálták tehermentesíteni, és ez tetten is érhető, hiszen van már egy elkerülő út Pécsen, ami ugyan kissé szűkre sikeredett és véletlenül épp a békés Kertvároson vág keresztül. Ezt ellensúlyozandó, a forgalmat csak 50%-ban terelik a délnyugati elkerülőre, a kelet-nyugat irányba közlekedőket továbbra is átengedik a belvároson - igazodjon el a táblákon ki-ki rutinja szerint. A tervek szerint várható egy M60-as második elkerülő út is, ezért különösen üdvözlendő ez a harmadik, belvárosi elkerülő, így már kiskörút-nagykörút-hungária mintájára Pécsnek is lesznek koncentrikus körökben futó útjai.
Rajtam kívül egyedül Dévényi Sándor aggódik csupán a Balokány-Fürdőért, melyen az új 2x2 sávos út éppen keresztülvágna, hasonlóképp nem kímélve a Zsolnay-gyár déli felét, a Zenei központot, az Univ kollégiumot, és a Dohány-gyár körüli kis családi házas eldugott városrészt.
"Az elképzelések szerint egy teljesen új, kétszer kétsávos utat alakítanának ki a jelenlegi vasút mentén, amellyel a Zsolnay-dombtól a Nagy Lajos Király útjáig oldanák meg a Zsolnay út tehermentesítését, amely ezután csak a tömegközlekedést és célforgalmat bonyolítaná."
A 6-os út Zsolnay dombtól 48-as térig tartó szakasza felszabadul, az autók átadják helyüket a gyalogosoknak, merészebb tervek szerint akár villamosnak és a McDrive és a Shell kút forgalom híján visszavonulót fúj és önként távozik a helyszínről, ujjonganak az ötletgazdák. A terv további erényének tudják be, hogy a tervezett hangversenyterem, mely a 6-os út forgalma és a telek hátulján húzódó vasút zaja miatt eddig kritikák kereszttüzében állt, most létjogosultságot nyer. Csakhogy a zenei- és konferencia központ helyzete azóta sem változott, a vasút is megmarad és a 6-os úttal sem történik más, minthogy a telek északi oldaláról a délire kerül, ugyanannyi zajszennyezést zúdítva az új létesítményre.
A 6-os út belvárosi szakaszát már nemegyszer próbálták tehermentesíteni, és ez tetten is érhető, hiszen van már egy elkerülő út Pécsen, ami ugyan kissé szűkre sikeredett és véletlenül épp a békés Kertvároson vág keresztül. Ezt ellensúlyozandó, a forgalmat csak 50%-ban terelik a délnyugati elkerülőre, a kelet-nyugat irányba közlekedőket továbbra is átengedik a belvároson - igazodjon el a táblákon ki-ki rutinja szerint. A tervek szerint várható egy M60-as második elkerülő út is, ezért különösen üdvözlendő ez a harmadik, belvárosi elkerülő, így már kiskörút-nagykörút-hungária mintájára Pécsnek is lesznek koncentrikus körökben futó útjai.Rajtam kívül egyedül Dévényi Sándor aggódik csupán a Balokány-Fürdőért, melyen az új 2x2 sávos út éppen keresztülvágna, hasonlóképp nem kímélve a Zsolnay-gyár déli felét, a Zenei központot, az Univ kollégiumot, és a Dohány-gyár körüli kis családi házas eldugott városrészt.
Funkciók pro & kontra II.
ÚJ VASÚTI MEGÁLLÓ
Belátható tehát, hogy a Balokány Fürdő és -Liget területe a köré települő új EKF kulcsprojektek hatására teljesen más városi szerepkörbe kerül, így sem fürdőként, sem egyszerű parkként nem tudna 'beleszólni' a kulcsprojektek adta párbeszédbe.
A Belváros és Pécs-Kelet határán húzódó ún. 2 zónában épületcsoportok sora van/lesz felfűzve a Zsolnay útra, ám ahhoz, hogy ezek valóban új belvárosként vagy csak kisebb központként tudjanak működni, szükség van egy központi térre, mely összekapcsolja őket és városi tér élményt ad. Ehhez nem elég kinevezni köztérré, olyan funkció bevezetése szükséges, mely a sorból kiemeli és központi szerepet biztosít neki. Erre alkalmas a "megérkezés" aspektusa, azaz ha a Balokány területére érkezünk meg pl. a városon kívülről és onnan jutunk el a többi helyszínre.
Mint az utóbbi évtizedek tanulságából leszűrhető, manapság bárminemű városi fejlesztés infrastruktúra fejlesztésen át vezet, és ez különösen egy EKF esetében nem kikerülhető szempont. Két eshetőség, azaz egyik oldalról a belvárosi tömegközlekedés fejlesztése villamos hálózaton keresztül (ld. Kapcsolatok városa c. tanulmány) másrészről az elővárosi, vidéki közlekedés minőségének javítása közül az utóbbit választottam, tekintve, hogy így valóban egy megérkezési pont jöhet létre és egyben új építészeti elem alakítható itt ki.
Miért itt?
.. A nyugati és északi országrészből érkezők számára a Főpályaudvar után Pécs-Balokány egy második, kisebb megállóként az EKF központba való direkt megérkezést biztosítja, 2010 után pedig a keleti városrész kapujaként élhet tovább.
.. A vasútállomás a fenntarthatóságot is biztosíthatja 2010 után, hiszen természetéből adódóan maga körül fejlesztéseket generál, felértékelheti a környező területeket.
.. A Belváros és Pécs-Kelet határán jó stratégiai helyet foglal el, segíthet a leromlott városi környezet rehabilitálásában, közelebb hozhatja a keleti városrészt a belvároshoz, mely most az átmeneti zóna miatt inkább egy messzebbi városrészként érzékelhető.
.. Az ún. 2. zóna területén erős forgalmat generáló funkciók jelennek majd meg, de egyelőre átgondolt infrastrukturális fejlesztési tervek nélkül. A vasútállomás ennek egy eleme tudna lenni.
.. Egy vonatállomáshoz szükségszerűen kapcsolódó kiszolgáló egységek, mint pl. parkolók elhelyezésére is lehetőség van a töltés mögötti Nagy-Balokány területén, mely így ráadásul diszkrétebben, a töltéstől takarva építhető meg.
.. A töltésen dupla sínpár található: a Pécs-Villány vasútvonal és egy kevésbé használt ipari vágány.
.. További lehetőség még a belvárosi közlekedés fejlesztésében a mostanra kihasználatlanná vált ipari vágányok és csille sínek beemelése, mint lehetséges útvonal. Ebbe a rendszerbe is beleilleszkedik a Balokány, mint megálló.
Vasútállomás-Balokány kapcsolata
Azzal, hogy egy épített funkciót hátrahúzva, a töltésre építjük, lehetőség van a fürdő és liget természeti környezetének maximális megóvására és így csak útvonalak és teresedések jelennek meg a régi szövetben. Így lesz a Balokány egy narthex, az EKF helyszínek "előcsarnoka".
Belátható tehát, hogy a Balokány Fürdő és -Liget területe a köré települő új EKF kulcsprojektek hatására teljesen más városi szerepkörbe kerül, így sem fürdőként, sem egyszerű parkként nem tudna 'beleszólni' a kulcsprojektek adta párbeszédbe. A Belváros és Pécs-Kelet határán húzódó ún. 2 zónában épületcsoportok sora van/lesz felfűzve a Zsolnay útra, ám ahhoz, hogy ezek valóban új belvárosként vagy csak kisebb központként tudjanak működni, szükség van egy központi térre, mely összekapcsolja őket és városi tér élményt ad. Ehhez nem elég kinevezni köztérré, olyan funkció bevezetése szükséges, mely a sorból kiemeli és központi szerepet biztosít neki. Erre alkalmas a "megérkezés" aspektusa, azaz ha a Balokány területére érkezünk meg pl. a városon kívülről és onnan jutunk el a többi helyszínre.
Mint az utóbbi évtizedek tanulságából leszűrhető, manapság bárminemű városi fejlesztés infrastruktúra fejlesztésen át vezet, és ez különösen egy EKF esetében nem kikerülhető szempont. Két eshetőség, azaz egyik oldalról a belvárosi tömegközlekedés fejlesztése villamos hálózaton keresztül (ld. Kapcsolatok városa c. tanulmány) másrészről az elővárosi, vidéki közlekedés minőségének javítása közül az utóbbit választottam, tekintve, hogy így valóban egy megérkezési pont jöhet létre és egyben új építészeti elem alakítható itt ki.
Miért itt?
.. A nyugati és északi országrészből érkezők számára a Főpályaudvar után Pécs-Balokány egy második, kisebb megállóként az EKF központba való direkt megérkezést biztosítja, 2010 után pedig a keleti városrész kapujaként élhet tovább.
.. A vasútállomás a fenntarthatóságot is biztosíthatja 2010 után, hiszen természetéből adódóan maga körül fejlesztéseket generál, felértékelheti a környező területeket.
.. A Belváros és Pécs-Kelet határán jó stratégiai helyet foglal el, segíthet a leromlott városi környezet rehabilitálásában, közelebb hozhatja a keleti városrészt a belvároshoz, mely most az átmeneti zóna miatt inkább egy messzebbi városrészként érzékelhető.
.. Az ún. 2. zóna területén erős forgalmat generáló funkciók jelennek majd meg, de egyelőre átgondolt infrastrukturális fejlesztési tervek nélkül. A vasútállomás ennek egy eleme tudna lenni.
.. Egy vonatállomáshoz szükségszerűen kapcsolódó kiszolgáló egységek, mint pl. parkolók elhelyezésére is lehetőség van a töltés mögötti Nagy-Balokány területén, mely így ráadásul diszkrétebben, a töltéstől takarva építhető meg.
.. A töltésen dupla sínpár található: a Pécs-Villány vasútvonal és egy kevésbé használt ipari vágány.
.. További lehetőség még a belvárosi közlekedés fejlesztésében a mostanra kihasználatlanná vált ipari vágányok és csille sínek beemelése, mint lehetséges útvonal. Ebbe a rendszerbe is beleilleszkedik a Balokány, mint megálló.
Vasútállomás-Balokány kapcsolata
Azzal, hogy egy épített funkciót hátrahúzva, a töltésre építjük, lehetőség van a fürdő és liget természeti környezetének maximális megóvására és így csak útvonalak és teresedések jelennek meg a régi szövetben. Így lesz a Balokány egy narthex, az EKF helyszínek "előcsarnoka".
20 March 2007
Funckiók pro & kontra I.
FÜRDŐ
Kontra: A Balokány Fürdő jelenleg sem funkcionális adottságaival és méreteivel, sem idényjellegével nem tudná kielégíteni a mai kor fürdőzési igényeit. Télen-nyáron használható élményfürdőt építése esetén a parkot vesztenénk el, míg a park megtartásával a fürdőnek szánt négyzetméterek bizonyulnának kevésnek. Nyitott fürdő esetén a Zsolnay út megnövekedett forgalma már hatványozott hátrányként jelentkezne a korábbi évekhez képest.
PARK
Pro: a városban kevés a zöldfelület, a növényzet megtisztításával és újratelepítésével, valamint az öltözőépületek teljes rekonstrukciójával egy sétapark jöhetne létre.
Kontra: Ennek az intim park elképzelésnek ellentmond a várhatóan az EKF-fel érkező funkciós és embermennyiség megnövekedett koncentrációja a területen. Másszóval a Balokánynak szükségképpen nyitnia kell, sem a teljes zárkózottságát, sem zöldfelületének 100 százalékát nem tudja eredeti állapotában konzerválni. A megváltozott városi szerep egy nyitottabb, városiasabb közteret kíván egy egyszerű közparknál, ám kétségtelenül az egyik legfontosabb szempont az "emlékek" megtartása lesz.
PIAZZA PIACCAL
Pro: A Balokány területe jelenleg kívül esik az általános gyalogos forgalmon, ezért nem kizárt, hogy plusz katalizátorra (azaz extra funkció beemelésre) lesz szükség a terület szószerinti revitalizálása érdekében. A fenntarthatóság, "EKF előtt és után" is egy kulcs kérdés.
Pécsett megvan a hagyománya a piacoknak (Vásár, régi Felsőmalom utcai piac, buszpályaudvar, stb) ám épp kiszorulóban vannak a belvárosból vagy minőségük vitatható. A piac jellegéből adódóan vonza és generálja a gyalogosokat, találkozások színtere.
Kontra: Még ha nem is feltétlenül élelmiszerpiacban gondolkodunk, hanem művészeti tárgyakban avagy a turizmust kiszolgáló apró árusok tömegével, ezek száma vélhetően teljesen kiforgatná a területet jelenlegi karakteréből.
17 March 2007
Koncepcióterv Nr.3
Funkciómeghatározás
Az EKF programtervezete az említett kulturális intézményekkel a mostanra már szűk belváros kiterjesztését célozza meg, azonban figyelmen kívül hagyja, hogy mindössze az épületek egymásmellé helyezésével nem alakul ki automatikusan egy új városközpont. Létezik még egy kulcsprojekt, a Parkok és Közterek Rehabilitációja, ám ez sem említi a Balokány területét.
A fenti érvekre alapozva kijelenthető, hogy a Balokány revitalizációjának alapvetően köztérformálási feladatnak kell lennie, mely nemcsak összekapcsolja az új kulturális intézményeket, de jelenlegi adottságait megtartva a kikapcsolódásra is alkalmas kell legyen, mivel a belvároshoz közel ez az egyetlen hasonló méretű park és vízfelület.
A köztérhasználat erősítésén kívül a terület összefogása infrastrukturális oldalról is megközelíthető, tekintve, hogy az EKF amúgy is megnövekedett forgalmat indukál ill. arra alapozva, hogy egy meghatározó építészeti arculattal rendelkező infrastrukturális fejlesztés erős városképi elemmé tud válni. A Balokányt határoló vasúti töltésen két sínpár fut, melyből az egyik alacsonyabban fekszik, ez valójában egy csökkent kihasználtságú ipari vágány. A pécsi főpályaudvar szerepét megtartva, ahhoz képest másodlagos fontosságú, kisméretű VASÚTÁLLOMÁS kialakítását javaslom, mely a töltésen elhelyezkedve képes arra, hogy az értékes Balokány Fürdő és Liget területét a lehető legnagyobb mértékben eredeti állapotában őrizze meg, valamint arra, hogy egy egyszerű építészeti szerkezettel segítse a Balokány mint köztér működését.
A Balokány így egy narthexszé válik, épp csak a szükséges mértékben megnyílva biztosítja a kapcsolatot és a kikapcsolódást egyaránt. Az új megálló csupán a minimális funkciókat tartalmazza, a lehető legkisebb négyzetméterekkel és árusító helyeinek olyan megformálásával, mely a köztérrel párbeszédet folytat majd. A fejlesztés először az EKF-re alapul, de később önmaga is fejlesztést generál majd a környéken, így fenntarthatósága 2010 után is biztosítható.
Az EKF programtervezete az említett kulturális intézményekkel a mostanra már szűk belváros kiterjesztését célozza meg, azonban figyelmen kívül hagyja, hogy mindössze az épületek egymásmellé helyezésével nem alakul ki automatikusan egy új városközpont. Létezik még egy kulcsprojekt, a Parkok és Közterek Rehabilitációja, ám ez sem említi a Balokány területét.A fenti érvekre alapozva kijelenthető, hogy a Balokány revitalizációjának alapvetően köztérformálási feladatnak kell lennie, mely nemcsak összekapcsolja az új kulturális intézményeket, de jelenlegi adottságait megtartva a kikapcsolódásra is alkalmas kell legyen, mivel a belvároshoz közel ez az egyetlen hasonló méretű park és vízfelület.
A köztérhasználat erősítésén kívül a terület összefogása infrastrukturális oldalról is megközelíthető, tekintve, hogy az EKF amúgy is megnövekedett forgalmat indukál ill. arra alapozva, hogy egy meghatározó építészeti arculattal rendelkező infrastrukturális fejlesztés erős városképi elemmé tud válni. A Balokányt határoló vasúti töltésen két sínpár fut, melyből az egyik alacsonyabban fekszik, ez valójában egy csökkent kihasználtságú ipari vágány. A pécsi főpályaudvar szerepét megtartva, ahhoz képest másodlagos fontosságú, kisméretű VASÚTÁLLOMÁS kialakítását javaslom, mely a töltésen elhelyezkedve képes arra, hogy az értékes Balokány Fürdő és Liget területét a lehető legnagyobb mértékben eredeti állapotában őrizze meg, valamint arra, hogy egy egyszerű építészeti szerkezettel segítse a Balokány mint köztér működését.
A Balokány így egy narthexszé válik, épp csak a szükséges mértékben megnyílva biztosítja a kapcsolatot és a kikapcsolódást egyaránt. Az új megálló csupán a minimális funkciókat tartalmazza, a lehető legkisebb négyzetméterekkel és árusító helyeinek olyan megformálásával, mely a köztérrel párbeszédet folytat majd. A fejlesztés először az EKF-re alapul, de később önmaga is fejlesztést generál majd a környéken, így fenntarthatósága 2010 után is biztosítható.
Koncepcióterv Nr.2
Városban betöltött szerep változása
A kelet-nyugati irányú 6-os út belvárosi szakasza lineárisan fűzi fel Pécsett a városrészeket: a történelmi belváros érezhető határa és az említett keleti városrész között húzódik egy észak-déli irányú átmeneti zóna, az említett (belvároshoz közeli) elszlömösödött területekkel és nagy, üres, rendezetlen városképi telkekkel. A Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa programtervezet ezt az átmeneti zónát kiemelten kezeli és kulturális intézmények telepítésével kívánja orvosolni a városszerkezeti dilemmát.
Ezek a kulturális intézmények a következők:
..Zsolnay Kulturális Negyed (a 6-os út mindkét oldalán)
..Zenei- és Konferenciaközpont (a Balokánytól nyugatra eső teniszpályák helyén)
..valamint a Dél-Dunántúli Tudásközpont, azaz regionális média- és könyvtár a Búza tértől délre a 6-os út mentén.
Bár az EKF programban nem esik szó róla, de ezek a tervezetek a Balokányt teljesen új megvilágításba és az eddigiektől merőben eltérő szerepkörbe helyezik. Ez átértelmezi a területre szánható funkciót is azáltal, hogy a Liget és Fürdő területe a kulcsprojektek hálózatának középpontjába kerül, másrészről szükségszerűen részt vesz a többi projekttel együtt egy ún. belvárosi városkapu formálásában.
A kelet-nyugati irányú 6-os út belvárosi szakasza lineárisan fűzi fel Pécsett a városrészeket: a történelmi belváros érezhető határa és az említett keleti városrész között húzódik egy észak-déli irányú átmeneti zóna, az említett (belvároshoz közeli) elszlömösödött területekkel és nagy, üres, rendezetlen városképi telkekkel. A Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa programtervezet ezt az átmeneti zónát kiemelten kezeli és kulturális intézmények telepítésével kívánja orvosolni a városszerkezeti dilemmát. Ezek a kulturális intézmények a következők:
..Zsolnay Kulturális Negyed (a 6-os út mindkét oldalán)
..Zenei- és Konferenciaközpont (a Balokánytól nyugatra eső teniszpályák helyén)
..valamint a Dél-Dunántúli Tudásközpont, azaz regionális média- és könyvtár a Búza tértől délre a 6-os út mentén.
Bár az EKF programban nem esik szó róla, de ezek a tervezetek a Balokányt teljesen új megvilágításba és az eddigiektől merőben eltérő szerepkörbe helyezik. Ez átértelmezi a területre szánható funkciót is azáltal, hogy a Liget és Fürdő területe a kulcsprojektek hálózatának középpontjába kerül, másrészről szükségszerűen részt vesz a többi projekttel együtt egy ún. belvárosi városkapu formálásában.
Koncepcióterv Nr.1
Öröklött jellemzők
Mióta az ÁNTSZ 1993-ban bezáratta a strandot, mindkét terület elhagyatottan áll és a lassú pusztulás látható nyomait viseli: máló téglák, kúszó indákkal benőtt lépcsőfokok, mohalepte lelátók, végigrepedt falú medencék, sűrű növényzet mindenfelé. A Fürdő területére ma csak engedéllyel lehet belépni, így a pusztulással és a növényekkel együtt létrejött egy nagyon erős atmoszférájú hely.
A lezártságot fizikai keretek is biztosítják: a Zsolnay út erős forgalma és attól elzáró kék kerítés, valamint a vasúti töltés 4-5 méteres magassága, előtte jegenyefákkal.
Az amortizáció hosszú folyamatra vezethető vissza, mely az elmaradt felújítási illetőleg karbantartási munkálatokon túl elsősorban szociális eredetű: egyrészt a Balokányt, Zsolnay-gyárat is magába foglaló egykori félipari zóna lakóinak elszegényedése, a terület elszlömösödése, mely ma kiemelt szociológiai probléma. Másrészt a keleti városrész munkástelepéről, Gyárvárosból és a közismerten roma lakosságú Meszesről, Szabolcsról, Fehérhegyről érkező fürdőzők az évtizedek során túlnyomó többségbe kerültek, a strand hírneve leromlott és fokozatosan fizikai állapota is strandolásra alkalmatlanná tette a ’60-as évek legnépszerűbb városi strandját.
Subscribe to:
Posts (Atom)
