Pécs upgrade

A diploma után a munka sem szólhatott másról, mint Pécsről: az urbanisztikai építészeti vonalat városmarketing iránnyal felcserélve egy időre.

Az eredmény: Pécs befektetési portfoliója. A háttér: az Ecorys M.o. Kft-vel Pécs alpolgármesterének megbízásából megpróbáltuk felrázni a várost méghozzá a vezetőkön keresztül. A portfolió az első kézzelfogható eredménye annak a munkának, ahol Gauder Péter egy eladható terméken keresztül bevezeti a városvezetőket a városmarketing elméletébe és gyakorlatába. Pécs a 2010-es határidő miatt kivételes helyzetben van, a városfejlesztés több évtizede elmaradt szakaszait pótolhatja be, ha jól használja ki az esemény adta lehetőségeket.

Az EKF mint eszköz
Az EKF egyelőre a város "megváltójaként" szerepel a közhiedelemben és a politikai vezetők fejében is. A munka során az elsődleges átadandó üzenet ezzel szemben az volt, hogy az EKF-et a város eszközként, ugródeszkaként használja. Eszköz legyen városmarketing szempontból, hogy a város magára irányítsa a figyelmet - nemcsak turisztikai, hanem befektetői szempontból is. Az ugródeszka azonban akkor használható ki a leghatékonyabban, ha a város rendelkezik egy saját jövőképpel, de legalábbis hosszútávú tervekkel, mely jóelőre meghatározza a városfejlődésének irányát, s kizárólag ennek függvényében engedélyezi a beruházásokat, fejlesztéseket, nem ad hoc módra, ahogy eddig tette.

Magántőke bevonása
A hangzatos fenntartható fejlődés az EKF nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a város a kulcsprojektek mellé olyan befektetőket és fejlesztőket csábít a városba, akik kiteljesítik az építészeti programot és önmagukban is működő városrészeket hoznak létre. Az egyik ilyen városrész a Kulturális és Rekreációs negyed. A városfejlesztés nyelvére lefordítva pedig azt jelenti, hogy nem csupán állami/eu-s pénzekből finanszírozott projektekkel fejleszti a várost, hanem tudatos magántőke bevonással: a város álljon a maga lábára (ami a jelenlegi helyzetben azért egyelőre erős kihívás: a magyar rendszer jelenleg is az előző korszak állami támogatásoktól függő rendszerében működik).

Középtáv
A város azonban nem rendelkezett semmiféle jövőképpel, nem volt meghatározva, hogy a kultúra városa miként lesz gazdaságilag is erős. Ígyhát a jelenlegi potenciálokat és kidolgozott terveket felhasználva felvázoltunk egy középtávú fejlesztési tervet, térképre vetítve. Ez adta a befektetési portfolió keretét is: fejlesztési területeket jelölt ki, melyek attól különböznek az átlagos akcióterületektől, hogy városrészeket határoz meg, önálló karakterekkel.
A város feladata ezután nem más, mint a hatékony kommunikáció: ez egyrészt a fejlesztési tervek terjesztését, magát a portfoliót jelenti, másrészt szervezeti átalakítást kell végrehajtania önmagán belül: koordinálni a bejövő ajánlatokat és a kiajánlható területeket/projekteket.

Az első lépések megtörténtek: megszületett a kiadvány, nemzetközi befektetői vásárokra vitték és sajtótájékozató keretében itthon is kihirdettük. A szervezeti átalakítás is elkezdődött: létrehozták azt a szervet, aki vélhetően végre egykézben összpontosítja a ki/beáramló projektek kezelését. Egy cikk itt, míg egy másik itt olvasható minderről.

A munka rettentő tanulságos volt: mindenekelőtt belelátni a politikai gépezetbe elsőkézből, meglátni a korlátait és lehetőségeit. És persze kívülről szemlélni az építészeket... A helyzet egyébként korántsem olyan borzasztó, ahogy azt a negatív hangvételű médiumok folyamatosan tudatosítják bennünk, az EKF meglesz tartva, a beruházások el fognak készülni, a kérdés inkább az: mennyire tud a város ebből hosszútávon profitálni. Mi a magunk részéről egy 60 oldalas szakértői anyaggal megfejelve igyekeztük a jövőkép és a városmarketing szerepét kiemelni, meglátjuk mi valósul meg mindebből.

És hogy a Balokánnyal mi lesz, az szerencsére még nem eldöntött, a wellnessparadicsom beruházás épp megdőlni látszik, mondja ez a cikk.

Upgrade

For a while my field of research will be emergent urban conditions.
Find out more

Special thx

És nagyon nagy köszönet mindenkinek, aki támogatott, segített a diploma megszületésében, rangsor nélkül de persze mindenekelőtt árpinak a fáradhatatlan konzultálásért,
gabinak a Mindenért;
aztán rpi-nak, kiskarakternek, bogdánnak, zsuzsikámnak, ritának, rolandnak az utolsó napokért;
lammpe-nek és ádámnak a gyönyörű képekért;
pelényi margitnak és flóra mamának és skalinak a lelkesítésért;
morassee-nek és line out-nak a hajtásért;
klmv csoportnak, füzér katalinnak, getto tamásnak, erő zolinak, atesznak;
guzolee-nak, annámnak és krisznek, hisz nélkületek...
és még koris tanár úrnak, vincze lászlónak, mariannak, havas péter tanár úrnak;
Marszim, bálintom, miklósom, jutkám, bujatt nektek is;
barnának és dettinek a türelemért,
a társkonzulenseknek: E.T.-nek, andrisomnak, tamásnak;
szabó tamásnak ill. haramijának és gerinek és misinek a kezdetekért, ahogy komor istvánnak is;
no és persze anyum apum a kitartásért ! ! !

Prezentáció 03

Urbanisztika : koncepció


















Helyszín kialakítás és elemzés 1:500

Prezentáció 02

Térszint alaprajza 1:100








Peronok alaprajza 1:100








Keresztmetszetek és homlokzat a tér felől 1:100








Hosszmetszetek 1:100








Keresztemetszet várótermen át 1:50

Prezentáció 01

Helyszíni fotók és látványtervek

Opponencia

"Következő megálló: Balokány

Cs.T. diplomamunkájának helyszíne a Pécs 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programjával összefüggő építészeti beruházások akcióterülete. Témaválasztása különösen Pécsről nézve figyelemre méltó, számomra pedig azért érdekes, mert a tervezett beruházások helyszíne és a terület kijelölés körülményei, városépítészeti vonatkozásai egy éven át tartó vita témája volt a szakma és a helyi politikai között, amelyben az ÉVARC (pécsi építészekből, képzőművészekből és szociológusokból álló civil tanácsadó szervezet) tagjaként magam is részt vettem. Az erről folyó diskurzusban a szakma azt az álláspontot képviselte, hogy vagy a beruházások helyszínét kellene a város olyan részén kijelölni, amely szervesebb városfejlődést eredményez, vagy az adott helyszínt kellene a városhoz szervesebben kapcsolni a közlekedési rendszerek átgondolásával, a beruházások környezetének alakításával. A vita kimenetele az erőviszonyok ismeretében nem lehetett kétséges: minden maradt az eredeti elképzelések szerint.

Láthatóan Cs. T.t a helyi építészekéhez hasonló gondolatok foglalkoztatták és diplomamunkájában a felismert problémákra adott szellemes megoldást. A terv elmésségét abban látom, hogy a terület legrosszabb adottságát a vasút közelségét tudta az ellenkezőjére fordítani, azzal, hogy a közlekedés korszerűsítésével párhuzamosan annak egy megállóját helyezi el a Balokány ligetnél, amely a majdan kialakuló kulturális negyed súlypontjában, a zsolnay gyár és a tervezett hangverseny terem közötti területen van. Ezzel az ötlettel nemcsak a városi tömegközlekedést oldja meg, hanem a városkörnyéki településeken élők számára is könnyen elérhetővé válnak az ide tervezett létesítmények. Ez a gondolat teljes összhangban van a kulturális főváros pályázatnak azzal az eredeti célkitűzéseivel, hogy régiót is bevonja az EKF programokba. A közlekedés csomóponti helyzete, a tranzitforgalom élettel tölti meg a helyet, valódi városi szituációt teremt, amely eleve megelőzi azt, hogy funkciók egyneműsége okán szigetként (plázaszerűen) álljanak ott a felépülő, értékes épületek. Az ötlet nyomán új tartalmat nyer a Balokány liget, amely ma is közpark és a legvonzóbb hely ebben a városrészben, de a környezet leépültsége miatt ez a szépség elvész, a városlakók számára alig létezik. A közpark területébe bevonja a valaha gyönyörű Balokány strandot, amelyet a város és a zsolnai gyár tulajdonosai közösen építettek, és amely teljes elhanyagoltságában is csodaszép hatalmas fáival, repkénnyel beszőtt korai modern épületeivel, eredeti zsolnai kerámia díszeivel. Így mindez az érték közkinccsé válik, új minőséget nyer. Az épületek hasznosítására hozott ötletek jól kiegészítik az ide tervezett funkciókat, erősítik a városi jelleget, a sokszínűséget. Kapcsolatot teremtenek nemcsak a kulturális intézmények felé, hanem a vasúttól délre tervezett szabadidő központhoz is, így együtt van jelen művészet, kultúra, szórakozás és sport.

Cs.T. tervében nemcsak az alapvetések helyes megfogalmazása látható, hanem a helyben rejlő különlegességek, egyediség felfedezésére és ezek hangsúlyozására is külön figyelmet fordít. Így például a vasúti pályák szintbeli eltérését nem igyekszik megváltoztatni, kizárólag a közlekedési logika alapján, hanem meglétét különlegesnek tekinti, tudomásul veszi és az állomás épületét alakítja ehhez a körülményhez, így hoz létre funkcionálisan helyes épületet, a tartalmat is kifejező, dinamikus tömegalakítással. Gondolkodásának kifinomultságára jellemző ahogy a strand létesítményeit, a medencéket kezeli: úgy épít, hogy nem rombol, megtart és átlényegít.

Az ilyen gondolkodás befogadása jelenthetné Pécs számára, hogy nemcsak Európa kulturális fővárosa, hanem egyszerűen kultúrált város legyen.

Pelényi Margit

építész"

Meghívó

Következő megálló: diplomavédés - 2007. 06.28.
BME Urbanisztika Tanszék - 9 órától.
Mindenki aki kiváncsi, very welcome.

Diploma zsűri:
Winkler Gábor, elnök
Kapy Jenő
Sugár Péter
Gelesz András
Pálfy Sándor
építészek

Pelényi Margit opponencia

és Szabó Árpád, a bátorító konzulens.

Finomítás

Ami változott:
..a vágányokat hordó előregyártott vb teknő most már nem pillérekre, hanem az állomás szerkezetével összhangban lévő falakra támaszkodik.
..a töltés gyomrába a bevilágítást adó áttöréseket is a helyére raktam (piros szaggatott vonalak), így a liftek üvegdobozként a födémáttörésekben állva szintén részt vesznek a bevilágításban.
..három falsíkot növényzet borít (piros csíkok), oldva az egyhangúságot és emlékeztetve az öltözőépületek jelenlegi állapotára.
Alább pedig egy kis hangulati példatár.

Bevilágítás:

Zöld fal, azaz vertical garden:

fotók: Detail, flickr

3D

A máj.17-ei vázlatterven bátorkodtam bemutatni az alábbi látványterv kezdeményeket, melyek a tető formálását, pontosabban annak metódusát mutatják: ahogy a főbb közlekedési vonalak alakítják, mélyítik le az eredetileg sík tetőt.

Az egyik vázlattervi kritika szerint a kontraszt, amit a terepszerű épület és a tető közt szeretnék felállítani, nem érvényesül százszázalékosan, mert mindkét forma túl erőteljesen formált.
Bizony nem kis fejtörést okoz eme probléma megoldása...

nagy nagy köszönet atesznak :)

Utolsó vázlatterv

Ahogy Morassee mondaná: keresd a különbséget :) azaz, hogy mi változott.

Membrane shell

A vízgyűjtő tölcsért és a peron feletti tetőt formáló szerkezetet a jelenlegi állás szerint egy membrane shell, azaz egy térrácsból felépülő héjszerkezet adja. A feszített, húzott szerkezetekkel (sátrak, pneumatikus szerk.ek) ellentétben ez egy nyomott héj, mely a befoglaló négyszög alakú kereten belül egy acél rácshálóból épül fel. A belső szabadon formált görbület vagy éppen sík felület, az erők a befoglaló kereten egyenlítődnek ki (ezutóbbit pedig befogott oszlopok rögzítik).
A tető célja a tömör nehéz térburkolattal szemben egy könnyű, lebegő- és ideiglenesnek ható struktúra felállítása. A temporalitás azonban itt csak egy érzet, maga a szerkezet hosszútávra tervezett, ún. acél üveg hibrid membrán felhasználásával.

Ehhez a membrán héjszerkezethez keresem a lehető legtöbb irodalmat, abból pedig a formálás szabályait - ezek leginkább angol nyelvű mérnöki doktori disszertációkból bogarászhatók ki. Addigis néhány kép a megépült példákból, melyek a formai megközelítést illusztrálják elsősorban.

M. Fuksas: Fiera di Milano

Foster & Partners: British Museum, Great Court

Wolf d. Prix: BMW Welt

képek : flickr, gugli

Másodszorra

A május 9-ei kari tervbemutatás eredménye:

Előzmények III. - A víz megjelenése

A vasúti megálló lefedése volt a kulcs kérdés az első kari vázlatterv után. Az elöntés analógiáját továbbvíve két részre bontottam az állomás szerkezetét:
1. maga az állomás infrastruktúráját adó építményekre, melyeket a köztér folytatásaként a tömör burkolat ad;
2. az állomást lefedő szerkezet, mely az előbbivel ellentétben áll: míg az tömör, nehéz, ez könnyű, ideiglenesnek ható szerkezet, mely egyben utal az EKF 2010 esetleges múlandóságára is.

A burkolat és az abba vájódó közlekedési felületek mellett így kialakul egy harmadik elem: a könnyűszerkezetes tető. Sokáig gondolkoztam azon, hogy a fürdő mint funkció megszüntetésével, hogyan lehet mégis visszahozni a vizet az új köztérre, megtartva a régi interaktív jellegét, hogy t.i. a medencék körül volt a legpezsgőbb a tömeg.
A hagyományos peronlefedések formájából kiindulva egy olyan vízgyűjtő tölcsérhez jutottam, mely egyszerre tudna:
1. újrahasznosító szerepet felvenni, és a keletkező esővizet begyűjteni, melyet a park öntözésére és az állomás mellékhelyiségeinek ellátására lehetne továbbhasznosítani;
2. az áttetsző tölcséreken lefolyó víz, mint interaktív elem, vagy a kisebb, tetőszerkezetben kialakított mélyedések, ahol összegyűlik a víz...
Akárhogyis, a tetőszerkezet a peronok fölött helyezkedik el, az észak-nyugati homlokzatot pedig a töltés előtt húzódó meglévő fasor adja, mely egy erős, zárt falat képez.

Előzmények II. - Infrastruktúra

A köztér és vasúti megálló kapcsolata is egy ideig tisztázatlan volt, mígnem találkoztam (a névrokon) Csaba Gyuláék díjazott tervével, melyet a pécsi Észak-Dél belvárosi tengely pályázatra adtak be, ahol a tengely kiegyenesítése a főpályaudvar áthelyezése és annak intermodális központként való kialakítása volt véleményem szerint az igazán kiemelkedő javaslat.


Ez segített ráébreszteni arra, hogy valójában eddig én is az intermodalitáson dolgoztam, csakhogy nem kapott elég hangsúlyt. A köztér "emberekkel való megtöltése" érdekében keresgéltem mindenféle funkciót, míg a válasz tulajdonképpen kézenfekvő volt: a 21.század amúgy is legforgalmasabb közterei az átszállási csomópontok, az összes többi bekerülő funkció az itt mozgó utazókat szolgálja ki, vagy hívja egy perc megállásra a nagy rohanás közepette.

Még ha nem is világváros méretű átszállási csomópont jön létre a Balokányban, a következő közlekedési eszközökre való átszállás mindenképp biztosított lesz és kellő forgalmat generál:

.. villamos - mely a Zsolnay utat tehermentesíti az autósforgalom egy részétől;
.. kerékpár - mely a jövőben létesítendő Városligeten is keresztül megy majd. A Városliget kiinduló állomásaként a Balokányba kerül egy bicikli kölcsönző ill. bringa tároló;
.. riksák - a taxit felváltani hivatott közlekedési eszközök, mint az EKF egyik új fejlesztése;
.. limitált autós forgalom - a töltés mögött húzódó parkoló csak a legszükségesebb parkolási igények kielégítésére;
.. és persze a vonat, mint az elővárosi valamint a regionális közlekedés fő eszköze.

Az infrastruktúra az a második elem, mely az elsőbe (összefüggő, burkolt köztér) utakat vájva alakítja a saját tereit, teresedéseit.

Előzmények I. - Köztér formálás

Gyors updateként a koncepció alakulásáról:

sokáig eldöntetlen kérdés volt, hogy az épületek által keretbe fogott és egynemű anyaggal "leöntött" burkolat, mely a városi jellegű közteret adja, pontosan miként is jelenik meg:.. valóban nyakonöntés-e, mely egynemű anyaggal vonja be a régi épületeket, melyek így csupán bennmaradó zsaluzatként szolgálnának s egy erős pozitív-negatív térformálás alapját adnák? erről a sokáig makacs ötletről végül lemondtam, tekintve, hogy a jelenlegi (egyébként is műemlék) téglahomlokzatokat és azok jelenlegi hangulatának megőrzését fontosabbnak tartottam, és inkább azok vizuális kiemelése mellett döntöttem.
.. a kiemelést ezt követően fizikailag próbáltam megvalósítani: a régi épületek ellebegtetésével, melyek konzolosan az alattuk futó burkolattól elemelve állnak, 1m-rel a föld felett. ez az elmélet azonban kissé erőltetnek hatott no meg egyáltalán...
.. végül a terület "elöntését" választottam, ahol a közteret egybefogó burkolat befut a régi épületek földszintjére, összeolvasztva a bentet a kinttel, majd ugyanezzel a módszerrel fut fel a burkolat a töltés tetejéig, bevonva a vasúti megállót a köztérbe, hogy egyszerre legyen az is külső-belső tér, állomás és köztér.

Intermezzo

Kis pihenésképpen hadd invitáljak mindenkit egy virtuális kávézásra a Balokány tetőteraszaira! A régi épületek funkcióval megtöltése még mindig kissé bizonytalan, leöntöttem már őket szoborként, aztán óriás tető borult mindegyik fölé, hogy a napozóteraszok másként is hasznosuljanak. Szívesen vennék bármilyen lehetetlen ötletet, ki mit csinálna ezeken a teraszokon.

A volt étterem tetőterasza és kilátás a csónakázó tóra:

A régi férfi öltöző lelátója:

A legnagyobb napozóterasz a női öltöző felett, elszáradt csillagmohákkal, kilátással a Zsolnay kéményeire:

és a helyszín

Végül megtaláltam a rövidutat egy A3-as szkennerhez, íme a helyszínrajz nagysokára.

Az alapvető kritikák, amiket az első kari vázlatterven kaptam a négy fős bizottságtól: egyrészt a tömegformálást kell még kidolgozni, azaz hiányzott a homlokzat; másrészt az épület finomítása a további feladat, a vasúttal való pontosabb kapcsolat tisztázása (utalván arra, hogy elragadtattam magam kissé a városi/köztéri problémákkal és az épület kevesebb hangsúlyt kapott).

Rajzosan

Gyors pótlás a múltkori kari vázlatterven bemutatott rajzokból. Megragadtam az utolsó lehetőséget a kézzel rajzolásra, ami igencsak megnehezítette az utómunkát, giga szkennelést,ezért a késlekedés. Helyszínrajz is érkezik nemsokára, addigis marad a szerdai leadásra rajzolás.

Kambek

Egy kissé megkésve bár, de a leadásokat sikeresen átvészelve újra töltöm majd fel az aktuális állást. Addigis az ötszázas makett, leendő épületnek csak a nyoma, inkább a terep kezelés lett bemutatva rajta.



Az újabb helyszíni bejáráskor pedig a deszkák alatt megtaláltam a régi zsolnay kerámiás kapudíszitést, ennyi látszik belőle: