A diploma után a munka sem szólhatott másról, mint Pécsről: az urbanisztikai építészeti vonalat városmarketing iránnyal felcserélve egy időre.
Az eredmény: Pécs befektetési portfoliója. A háttér: az Ecorys M.o. Kft-vel Pécs alpolgármesterének megbízásából megpróbáltuk felrázni a várost méghozzá a vezetőkön keresztül. A portfolió az első kézzelfogható eredménye annak a munkának, ahol Gauder Péter egy eladható terméken keresztül bevezeti a városvezetőket a városmarketing elméletébe és gyakorlatába. Pécs a 2010-es határidő miatt kivételes helyzetben van, a városfejlesztés több évtizede elmaradt szakaszait pótolhatja be, ha jól használja ki az esemény adta lehetőségeket.
Az EKF mint eszköz
Az EKF egyelőre a város "megváltójaként" szerepel a közhiedelemben és a politikai vezetők fejében is. A munka során az elsődleges átadandó üzenet ezzel szemben az volt, hogy az EKF-et a város eszközként, ugródeszkaként használja. Eszköz legyen városmarketing szempontból, hogy a város magára irányítsa a figyelmet - nemcsak turisztikai, hanem befektetői szempontból is. Az ugródeszka azonban akkor használható ki a leghatékonyabban, ha a város rendelkezik egy saját jövőképpel, de legalábbis hosszútávú tervekkel, mely jóelőre meghatározza a városfejlődésének irányát, s kizárólag ennek függvényében engedélyezi a beruházásokat, fejlesztéseket, nem ad hoc módra, ahogy eddig tette.
Magántőke bevonása
A hangzatos fenntartható fejlődés az EKF nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a város a kulcsprojektek mellé olyan befektetőket és fejlesztőket csábít a városba, akik kiteljesítik az építészeti programot és önmagukban is működő városrészeket hoznak létre. Az egyik ilyen városrész a Kulturális és Rekreációs negyed. A városfejlesztés nyelvére lefordítva pedig azt jelenti, hogy nem csupán állami/eu-s pénzekből finanszírozott projektekkel fejleszti a várost, hanem tudatos magántőke bevonással: a város álljon a maga lábára (ami a jelenlegi helyzetben azért egyelőre erős kihívás: a magyar rendszer jelenleg is az előző korszak állami támogatásoktól függő rendszerében működik).
Középtáv
A város azonban nem rendelkezett semmiféle jövőképpel, nem volt meghatározva, hogy a kultúra városa miként lesz gazdaságilag is erős. Ígyhát a jelenlegi potenciálokat és kidolgozott terveket felhasználva felvázoltunk egy középtávú fejlesztési tervet, térképre vetítve. Ez adta a befektetési portfolió keretét is: fejlesztési területeket jelölt ki, melyek attól különböznek az átlagos akcióterületektől, hogy városrészeket határoz meg, önálló karakterekkel.
A város feladata ezután nem más, mint a hatékony kommunikáció: ez egyrészt a fejlesztési tervek terjesztését, magát a portfoliót jelenti, másrészt szervezeti átalakítást kell végrehajtania önmagán belül: koordinálni a bejövő ajánlatokat és a kiajánlható területeket/projekteket.
Az első lépések megtörténtek: megszületett a kiadvány, nemzetközi befektetői vásárokra vitték és sajtótájékozató keretében itthon is kihirdettük. A szervezeti átalakítás is elkezdődött: létrehozták azt a szervet, aki vélhetően végre egykézben összpontosítja a ki/beáramló projektek kezelését. Egy cikk itt, míg egy másik itt olvasható minderről.
A munka rettentő tanulságos volt: mindenekelőtt belelátni a politikai gépezetbe elsőkézből, meglátni a korlátait és lehetőségeit. És persze kívülről szemlélni az építészeket... A helyzet egyébként korántsem olyan borzasztó, ahogy azt a negatív hangvételű médiumok folyamatosan tudatosítják bennünk, az EKF meglesz tartva, a beruházások el fognak készülni, a kérdés inkább az: mennyire tud a város ebből hosszútávon profitálni. Mi a magunk részéről egy 60 oldalas szakértői anyaggal megfejelve igyekeztük a jövőkép és a városmarketing szerepét kiemelni, meglátjuk mi valósul meg mindebből.
És hogy a Balokánnyal mi lesz, az szerencsére még nem eldöntött, a wellnessparadicsom beruházás épp megdőlni látszik, mondja ez a cikk.
17 November 2007
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment