Kambek

Egy kissé megkésve bár, de a leadásokat sikeresen átvészelve újra töltöm majd fel az aktuális állást. Addigis az ötszázas makett, leendő épületnek csak a nyoma, inkább a terep kezelés lett bemutatva rajta.



Az újabb helyszíni bejáráskor pedig a deszkák alatt megtaláltam a régi zsolnay kerámiás kapudíszitést, ennyi látszik belőle:

Még több zöldség

Harmadszor is bemerészkedtem a területre és ezúttal nem győztem betelni a hellyel: bódító orgonabokrok, világító sárga lombok, térdig érő fű, fényes levelű repkény falakon, korlátokon. Egyedül a kedvenc csillagmohánk szomorkodott elszáradva a tetőteraszokon...

Funkciók megint

Részletezve a fenti rajzot: itt azt jártam körbe, milyen funkciót kaphatnának a meglévő épületek. Az ugyanis világossá vált, hogy ha a "központi tér" jelleget szánom a helynek, akkor éjszaka is működőképesnek kell lennie. Az EKF kultúra közvetítő szerepén elindulva a Médiához, mint kultúraközvetítő eszközhöz jutottam. Az összes épület felvett egy-egy média eszközhöz kapcsolható funkciót, így lett:
.. a női öltözőből clubmozi kávézóval (a Zsolnay-negyedbe költöző művkarosok számára/filmjeiből elsősorban)
.. a szolgálati épületbe internet-étterem,
.. a lelátó épületbe rádióstúdió költözik (EKF információval alul),
.. a vízcserélőbe újságos pavilon
.. és végül a vonatállomás résztvesz ebben a kultúraközvetítésben: óriás kivetítőkön közvetít videóművészeti munkákat.

Ez a koncepció egyébként még átgondolás alatt van, nem százszázalék, hogy ez a legmegfelelőbb (04.27.)

Utak, felületek

A Balokány területén használt elemek három fő felületre redukálódnak:
.. a burkolt KÖZTÉR, a meglévő épületek adta keretbe foglalva, melynek negyedi térfalát a vonatállomás adja majd. A homogén anyagban vájatok adják ki az utakat, különböző szinteken a tereket, s ez az anyag vezet ki a területről is az utak folytatásában;
.. a közteret körülvevő PARK, mely maximálisan megtartja a jelenlegi zöldet: fákat, bokrokat, aljnövényzetet és csak hajszál vagy ráncok formájában jelennek meg épített közlekedő felületek (szekunder utak, padok), a terepbe vájva. A tér alapvetően befelé fordul, erre irányulnak az épületek megnyitásai is;
.. megnövelt vízfelületű TÓ, mely egy részen közvetlenül érintkezik a köztérrel.

Elzártság megtartása

A Balokány egyik nagy misztikuma az elzártság, mely köszönhető a 14 év elhagyatottságnak és a magába fordulást létrehozó domborzati viszonyoknak is. Ez mindenképpen megtartandó, ehhez a városi köztér köré egy park sávot vonunk (ami valójában már kialakult az elmúlt pár évtized alatt). Ezen "átszűrődve" érkeznek az arra járók, teljesen más karakterű helyszínek felől: a nagyvárosias Zenei- és Konferenciaközpontból vagy Tudásközpontból, valamint a belváros felől.
A teljes elzártságot megakadályozandó a köztérnek kapcsolata marad a nyugati oldalon lévő úttal, közvetlen szomszédságban a Zsolnay kulturális negyeddel és a családi házas rész felé közlekedő helyi lakosokkal.

Nyakonöntés

Épületek konzerválása, köztér formálása - 2 in 1
vagy másképp: porcukorral beszórt táj és épületek
Hogyan alakulhat ki egy emberektől nyüzsgő köztér egy emlékekkel telített elhagyatott parkban úgy, hogy mindkét karakter érvényesüljön? Egyáltalán, hogyan képezhetünk történelmi lenyomatokat egy revitalizáció során?

Válaszul az épületek és medencék által közre fogott teret neveztem ki ama bizonyos "gyűjtő tónak", bekereteztem és nyakon öntöttem egy homogén anyaggal, mintha gipszet öntenénk oda, vagy mintha hó esne rá, épp csak azon az egy területen.
Ezzel MEGFAGYASZTUNK minden történelmiséget, konzerváljuk egy-az-egyben, mégis egy lenyomat képződik, nem pedig puszta helyreállítás. Legyen ez most egy burkolt felület a valóságban (az anyagot még nem tudom) s így létrejön egy városi táj, melyben az épületek és a medencék adják a pozitív-negatív kiemelkedéseket, vájatokat.

[Egy fotókiállítás megnyitóján hallottam, hogy az exponálás kiragad egy pillanatot a végeérhetetlen, állandóan változó időfolyamból, mintegy megfagyasztva az adott pillanat cselekvőit, környezetét. Na, hát pontosan ez történik itt is.]

Zárógát

Pécsen meghatározó városi karakter a kelet-nyugati irányultság, melyet egyrészt a Mecsek lejtői adnak, másrészt a vasút vonala az, ami élesen lezárja a mecseki/belvárosi oldalt a déli városrésztől. Ez a Balokányban is megjelenik, tekintve a töltés határozott jelenlétét, de másfelől a domborzati viszonyok is leképezik a mecsekit, kicsiben - azaz a töltés felé lejt a terep.

Ahogy egy duzzasztott folyónál a zárógát előtt kialakul a tó, vagy ahogy a mecseki karsztvizek barlangi tóban érnek össze, úgy ez a folyamat leképezhető városi elemekkel is: a belváros irányából érkező gyalogos utak a töltés előtt (a vonatra szállás előtt) egy városi köztérré duzzadnak és "gyűjtik össze" az arra járókat.

Pont a hálózatban

Vonatállomás - miért itt? II.

Milyen szerepe van magának a vasútállomásnak? Honnan várja a forgalmát a Balokány megálló?
.. országos vasúti forgalom tekintetében a pécsi főpályaudvar az elsődleges le- és felszálló hely, a Balokány itt csupán opció;
.. a regionális szintű forgalom lenne a kiemelt célterület: ez egyrészt illeszkedik az EKF célkitűzéseibe (t.i. a városok kapcsolatának erősítése a régióban), másrészt a dél felé irányuló, éppen regionális hatókörű vonatok kapuja lehetne a Balokány megálló, az arra igyekvők fő felszállási helyévé lépne elő;
.. elővárosi szinten Pécsett még nincs konkrét HÉV-nek megfelelő járat, ám a kelet-nyugati irányban húzódó agglomerációs települések ilyetén bekapcsolására igény mutatkozik, a vasútvonal pedig megvan hozzá;
.. városon belül: az említett kulturális negyedbe érkezésen, a történelmi belváros közelségén kívül beemeltem Getto Tamás és Helmle Csaba díjazott koncepcióját, mely egy budapestihez hasonló Városliget kiépítését javasolja a vasúti töltés mögötti területen, magába foglalva a Nagy-Balokányt, Tüskésrétet, a zagytározót mint tavat, egészen a pécsi temetőig és Kertvárosig elnyúlva - ennek északi feje lenne a Balokány megálló parkjával és közterével.