Ráadás

Építés Fejlődéséért Alapítvány
Diplomadíj 2007.
I. díj

Még egyszer nagy köszönet a segítségekért!
(cikk & bírálat erre)

Pécs upgrade

A diploma után a munka sem szólhatott másról, mint Pécsről: az urbanisztikai építészeti vonalat városmarketing iránnyal felcserélve egy időre.

Az eredmény: Pécs befektetési portfoliója. A háttér: az Ecorys M.o. Kft-vel Pécs alpolgármesterének megbízásából megpróbáltuk felrázni a várost méghozzá a vezetőkön keresztül. A portfolió az első kézzelfogható eredménye annak a munkának, ahol Gauder Péter egy eladható terméken keresztül bevezeti a városvezetőket a városmarketing elméletébe és gyakorlatába. Pécs a 2010-es határidő miatt kivételes helyzetben van, a városfejlesztés több évtizede elmaradt szakaszait pótolhatja be, ha jól használja ki az esemény adta lehetőségeket.

Az EKF mint eszköz
Az EKF egyelőre a város "megváltójaként" szerepel a közhiedelemben és a politikai vezetők fejében is. A munka során az elsődleges átadandó üzenet ezzel szemben az volt, hogy az EKF-et a város eszközként, ugródeszkaként használja. Eszköz legyen városmarketing szempontból, hogy a város magára irányítsa a figyelmet - nemcsak turisztikai, hanem befektetői szempontból is. Az ugródeszka azonban akkor használható ki a leghatékonyabban, ha a város rendelkezik egy saját jövőképpel, de legalábbis hosszútávú tervekkel, mely jóelőre meghatározza a városfejlődésének irányát, s kizárólag ennek függvényében engedélyezi a beruházásokat, fejlesztéseket, nem ad hoc módra, ahogy eddig tette.

Magántőke bevonása
A hangzatos fenntartható fejlődés az EKF nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a város a kulcsprojektek mellé olyan befektetőket és fejlesztőket csábít a városba, akik kiteljesítik az építészeti programot és önmagukban is működő városrészeket hoznak létre. Az egyik ilyen városrész a Kulturális és Rekreációs negyed. A városfejlesztés nyelvére lefordítva pedig azt jelenti, hogy nem csupán állami/eu-s pénzekből finanszírozott projektekkel fejleszti a várost, hanem tudatos magántőke bevonással: a város álljon a maga lábára (ami a jelenlegi helyzetben azért egyelőre erős kihívás: a magyar rendszer jelenleg is az előző korszak állami támogatásoktól függő rendszerében működik).

Középtáv
A város azonban nem rendelkezett semmiféle jövőképpel, nem volt meghatározva, hogy a kultúra városa miként lesz gazdaságilag is erős. Ígyhát a jelenlegi potenciálokat és kidolgozott terveket felhasználva felvázoltunk egy középtávú fejlesztési tervet, térképre vetítve. Ez adta a befektetési portfolió keretét is: fejlesztési területeket jelölt ki, melyek attól különböznek az átlagos akcióterületektől, hogy városrészeket határoz meg, önálló karakterekkel.
A város feladata ezután nem más, mint a hatékony kommunikáció: ez egyrészt a fejlesztési tervek terjesztését, magát a portfoliót jelenti, másrészt szervezeti átalakítást kell végrehajtania önmagán belül: koordinálni a bejövő ajánlatokat és a kiajánlható területeket/projekteket.

Az első lépések megtörténtek: megszületett a kiadvány, nemzetközi befektetői vásárokra vitték és sajtótájékozató keretében itthon is kihirdettük. A szervezeti átalakítás is elkezdődött: létrehozták azt a szervet, aki vélhetően végre egykézben összpontosítja a ki/beáramló projektek kezelését. Egy cikk itt, míg egy másik itt olvasható minderről.

A munka rettentő tanulságos volt: mindenekelőtt belelátni a politikai gépezetbe elsőkézből, meglátni a korlátait és lehetőségeit. És persze kívülről szemlélni az építészeket... A helyzet egyébként korántsem olyan borzasztó, ahogy azt a negatív hangvételű médiumok folyamatosan tudatosítják bennünk, az EKF meglesz tartva, a beruházások el fognak készülni, a kérdés inkább az: mennyire tud a város ebből hosszútávon profitálni. Mi a magunk részéről egy 60 oldalas szakértői anyaggal megfejelve igyekeztük a jövőkép és a városmarketing szerepét kiemelni, meglátjuk mi valósul meg mindebből.

És hogy a Balokánnyal mi lesz, az szerencsére még nem eldöntött, a wellnessparadicsom beruházás épp megdőlni látszik, mondja ez a cikk.

Upgrade

For a while my field of research will be emergent urban conditions.
Find out more

Special thx

És nagyon nagy köszönet mindenkinek, aki támogatott, segített a diploma megszületésében, rangsor nélkül de persze mindenekelőtt árpinak a fáradhatatlan konzultálásért,
gabinak a Mindenért;
aztán rpi-nak, kiskarakternek, bogdánnak, zsuzsikámnak, ritának, rolandnak az utolsó napokért;
lammpe-nek és ádámnak a gyönyörű képekért;
pelényi margitnak és flóra mamának és skalinak a lelkesítésért;
morassee-nek és line out-nak a hajtásért;
klmv csoportnak, füzér katalinnak, getto tamásnak, erő zolinak, atesznak;
guzolee-nak, annámnak és krisznek, hisz nélkületek...
és még koris tanár úrnak, vincze lászlónak, mariannak, havas péter tanár úrnak;
Marszim, bálintom, miklósom, jutkám, bujatt nektek is;
barnának és dettinek a türelemért,
a társkonzulenseknek: E.T.-nek, andrisomnak, tamásnak;
szabó tamásnak ill. haramijának és gerinek és misinek a kezdetekért, ahogy komor istvánnak is;
no és persze anyum apum a kitartásért ! ! !

Prezentáció 03

Urbanisztika : koncepció


















Helyszín kialakítás és elemzés 1:500

Prezentáció 02

Térszint alaprajza 1:100








Peronok alaprajza 1:100








Keresztmetszetek és homlokzat a tér felől 1:100








Hosszmetszetek 1:100








Keresztemetszet várótermen át 1:50

Prezentáció 01

Helyszíni fotók és látványtervek

Opponencia

"Következő megálló: Balokány

Cs.T. diplomamunkájának helyszíne a Pécs 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programjával összefüggő építészeti beruházások akcióterülete. Témaválasztása különösen Pécsről nézve figyelemre méltó, számomra pedig azért érdekes, mert a tervezett beruházások helyszíne és a terület kijelölés körülményei, városépítészeti vonatkozásai egy éven át tartó vita témája volt a szakma és a helyi politikai között, amelyben az ÉVARC (pécsi építészekből, képzőművészekből és szociológusokból álló civil tanácsadó szervezet) tagjaként magam is részt vettem. Az erről folyó diskurzusban a szakma azt az álláspontot képviselte, hogy vagy a beruházások helyszínét kellene a város olyan részén kijelölni, amely szervesebb városfejlődést eredményez, vagy az adott helyszínt kellene a városhoz szervesebben kapcsolni a közlekedési rendszerek átgondolásával, a beruházások környezetének alakításával. A vita kimenetele az erőviszonyok ismeretében nem lehetett kétséges: minden maradt az eredeti elképzelések szerint.

Láthatóan Cs. T.t a helyi építészekéhez hasonló gondolatok foglalkoztatták és diplomamunkájában a felismert problémákra adott szellemes megoldást. A terv elmésségét abban látom, hogy a terület legrosszabb adottságát a vasút közelségét tudta az ellenkezőjére fordítani, azzal, hogy a közlekedés korszerűsítésével párhuzamosan annak egy megállóját helyezi el a Balokány ligetnél, amely a majdan kialakuló kulturális negyed súlypontjában, a zsolnay gyár és a tervezett hangverseny terem közötti területen van. Ezzel az ötlettel nemcsak a városi tömegközlekedést oldja meg, hanem a városkörnyéki településeken élők számára is könnyen elérhetővé válnak az ide tervezett létesítmények. Ez a gondolat teljes összhangban van a kulturális főváros pályázatnak azzal az eredeti célkitűzéseivel, hogy régiót is bevonja az EKF programokba. A közlekedés csomóponti helyzete, a tranzitforgalom élettel tölti meg a helyet, valódi városi szituációt teremt, amely eleve megelőzi azt, hogy funkciók egyneműsége okán szigetként (plázaszerűen) álljanak ott a felépülő, értékes épületek. Az ötlet nyomán új tartalmat nyer a Balokány liget, amely ma is közpark és a legvonzóbb hely ebben a városrészben, de a környezet leépültsége miatt ez a szépség elvész, a városlakók számára alig létezik. A közpark területébe bevonja a valaha gyönyörű Balokány strandot, amelyet a város és a zsolnai gyár tulajdonosai közösen építettek, és amely teljes elhanyagoltságában is csodaszép hatalmas fáival, repkénnyel beszőtt korai modern épületeivel, eredeti zsolnai kerámia díszeivel. Így mindez az érték közkinccsé válik, új minőséget nyer. Az épületek hasznosítására hozott ötletek jól kiegészítik az ide tervezett funkciókat, erősítik a városi jelleget, a sokszínűséget. Kapcsolatot teremtenek nemcsak a kulturális intézmények felé, hanem a vasúttól délre tervezett szabadidő központhoz is, így együtt van jelen művészet, kultúra, szórakozás és sport.

Cs.T. tervében nemcsak az alapvetések helyes megfogalmazása látható, hanem a helyben rejlő különlegességek, egyediség felfedezésére és ezek hangsúlyozására is külön figyelmet fordít. Így például a vasúti pályák szintbeli eltérését nem igyekszik megváltoztatni, kizárólag a közlekedési logika alapján, hanem meglétét különlegesnek tekinti, tudomásul veszi és az állomás épületét alakítja ehhez a körülményhez, így hoz létre funkcionálisan helyes épületet, a tartalmat is kifejező, dinamikus tömegalakítással. Gondolkodásának kifinomultságára jellemző ahogy a strand létesítményeit, a medencéket kezeli: úgy épít, hogy nem rombol, megtart és átlényegít.

Az ilyen gondolkodás befogadása jelenthetné Pécs számára, hogy nemcsak Európa kulturális fővárosa, hanem egyszerűen kultúrált város legyen.

Pelényi Margit

építész"

Meghívó

Következő megálló: diplomavédés - 2007. 06.28.
BME Urbanisztika Tanszék - 9 órától.
Mindenki aki kiváncsi, very welcome.

Diploma zsűri:
Winkler Gábor, elnök
Kapy Jenő
Sugár Péter
Gelesz András
Pálfy Sándor
építészek

Pelényi Margit opponencia

és Szabó Árpád, a bátorító konzulens.

Finomítás

Ami változott:
..a vágányokat hordó előregyártott vb teknő most már nem pillérekre, hanem az állomás szerkezetével összhangban lévő falakra támaszkodik.
..a töltés gyomrába a bevilágítást adó áttöréseket is a helyére raktam (piros szaggatott vonalak), így a liftek üvegdobozként a födémáttörésekben állva szintén részt vesznek a bevilágításban.
..három falsíkot növényzet borít (piros csíkok), oldva az egyhangúságot és emlékeztetve az öltözőépületek jelenlegi állapotára.
Alább pedig egy kis hangulati példatár.

Bevilágítás:

Zöld fal, azaz vertical garden:

fotók: Detail, flickr

3D

A máj.17-ei vázlatterven bátorkodtam bemutatni az alábbi látványterv kezdeményeket, melyek a tető formálását, pontosabban annak metódusát mutatják: ahogy a főbb közlekedési vonalak alakítják, mélyítik le az eredetileg sík tetőt.

Az egyik vázlattervi kritika szerint a kontraszt, amit a terepszerű épület és a tető közt szeretnék felállítani, nem érvényesül százszázalékosan, mert mindkét forma túl erőteljesen formált.
Bizony nem kis fejtörést okoz eme probléma megoldása...

nagy nagy köszönet atesznak :)

Utolsó vázlatterv

Ahogy Morassee mondaná: keresd a különbséget :) azaz, hogy mi változott.