Special thx

És nagyon nagy köszönet mindenkinek, aki támogatott, segített a diploma megszületésében, rangsor nélkül de persze mindenekelőtt árpinak a fáradhatatlan konzultálásért,
gabinak a Mindenért;
aztán rpi-nak, kiskarakternek, bogdánnak, zsuzsikámnak, ritának, rolandnak az utolsó napokért;
lammpe-nek és ádámnak a gyönyörű képekért;
pelényi margitnak és flóra mamának és skalinak a lelkesítésért;
morassee-nek és line out-nak a hajtásért;
klmv csoportnak, füzér katalinnak, getto tamásnak, erő zolinak, atesznak;
guzolee-nak, annámnak és krisznek, hisz nélkületek...
és még koris tanár úrnak, vincze lászlónak, mariannak, havas péter tanár úrnak;
Marszim, bálintom, miklósom, jutkám, bujatt nektek is;
barnának és dettinek a türelemért,
a társkonzulenseknek: E.T.-nek, andrisomnak, tamásnak;
szabó tamásnak ill. haramijának és gerinek és misinek a kezdetekért, ahogy komor istvánnak is;
no és persze anyum apum a kitartásért ! ! !

Prezentáció 03

Urbanisztika : koncepció


















Helyszín kialakítás és elemzés 1:500

Prezentáció 02

Térszint alaprajza 1:100








Peronok alaprajza 1:100








Keresztmetszetek és homlokzat a tér felől 1:100








Hosszmetszetek 1:100








Keresztemetszet várótermen át 1:50

Prezentáció 01

Helyszíni fotók és látványtervek

Opponencia

"Következő megálló: Balokány

Cs.T. diplomamunkájának helyszíne a Pécs 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programjával összefüggő építészeti beruházások akcióterülete. Témaválasztása különösen Pécsről nézve figyelemre méltó, számomra pedig azért érdekes, mert a tervezett beruházások helyszíne és a terület kijelölés körülményei, városépítészeti vonatkozásai egy éven át tartó vita témája volt a szakma és a helyi politikai között, amelyben az ÉVARC (pécsi építészekből, képzőművészekből és szociológusokból álló civil tanácsadó szervezet) tagjaként magam is részt vettem. Az erről folyó diskurzusban a szakma azt az álláspontot képviselte, hogy vagy a beruházások helyszínét kellene a város olyan részén kijelölni, amely szervesebb városfejlődést eredményez, vagy az adott helyszínt kellene a városhoz szervesebben kapcsolni a közlekedési rendszerek átgondolásával, a beruházások környezetének alakításával. A vita kimenetele az erőviszonyok ismeretében nem lehetett kétséges: minden maradt az eredeti elképzelések szerint.

Láthatóan Cs. T.t a helyi építészekéhez hasonló gondolatok foglalkoztatták és diplomamunkájában a felismert problémákra adott szellemes megoldást. A terv elmésségét abban látom, hogy a terület legrosszabb adottságát a vasút közelségét tudta az ellenkezőjére fordítani, azzal, hogy a közlekedés korszerűsítésével párhuzamosan annak egy megállóját helyezi el a Balokány ligetnél, amely a majdan kialakuló kulturális negyed súlypontjában, a zsolnay gyár és a tervezett hangverseny terem közötti területen van. Ezzel az ötlettel nemcsak a városi tömegközlekedést oldja meg, hanem a városkörnyéki településeken élők számára is könnyen elérhetővé válnak az ide tervezett létesítmények. Ez a gondolat teljes összhangban van a kulturális főváros pályázatnak azzal az eredeti célkitűzéseivel, hogy régiót is bevonja az EKF programokba. A közlekedés csomóponti helyzete, a tranzitforgalom élettel tölti meg a helyet, valódi városi szituációt teremt, amely eleve megelőzi azt, hogy funkciók egyneműsége okán szigetként (plázaszerűen) álljanak ott a felépülő, értékes épületek. Az ötlet nyomán új tartalmat nyer a Balokány liget, amely ma is közpark és a legvonzóbb hely ebben a városrészben, de a környezet leépültsége miatt ez a szépség elvész, a városlakók számára alig létezik. A közpark területébe bevonja a valaha gyönyörű Balokány strandot, amelyet a város és a zsolnai gyár tulajdonosai közösen építettek, és amely teljes elhanyagoltságában is csodaszép hatalmas fáival, repkénnyel beszőtt korai modern épületeivel, eredeti zsolnai kerámia díszeivel. Így mindez az érték közkinccsé válik, új minőséget nyer. Az épületek hasznosítására hozott ötletek jól kiegészítik az ide tervezett funkciókat, erősítik a városi jelleget, a sokszínűséget. Kapcsolatot teremtenek nemcsak a kulturális intézmények felé, hanem a vasúttól délre tervezett szabadidő központhoz is, így együtt van jelen művészet, kultúra, szórakozás és sport.

Cs.T. tervében nemcsak az alapvetések helyes megfogalmazása látható, hanem a helyben rejlő különlegességek, egyediség felfedezésére és ezek hangsúlyozására is külön figyelmet fordít. Így például a vasúti pályák szintbeli eltérését nem igyekszik megváltoztatni, kizárólag a közlekedési logika alapján, hanem meglétét különlegesnek tekinti, tudomásul veszi és az állomás épületét alakítja ehhez a körülményhez, így hoz létre funkcionálisan helyes épületet, a tartalmat is kifejező, dinamikus tömegalakítással. Gondolkodásának kifinomultságára jellemző ahogy a strand létesítményeit, a medencéket kezeli: úgy épít, hogy nem rombol, megtart és átlényegít.

Az ilyen gondolkodás befogadása jelenthetné Pécs számára, hogy nemcsak Európa kulturális fővárosa, hanem egyszerűen kultúrált város legyen.

Pelényi Margit

építész"

Meghívó

Következő megálló: diplomavédés - 2007. 06.28.
BME Urbanisztika Tanszék - 9 órától.
Mindenki aki kiváncsi, very welcome.

Diploma zsűri:
Winkler Gábor, elnök
Kapy Jenő
Sugár Péter
Gelesz András
Pálfy Sándor
építészek

Pelényi Margit opponencia

és Szabó Árpád, a bátorító konzulens.

Finomítás

Ami változott:
..a vágányokat hordó előregyártott vb teknő most már nem pillérekre, hanem az állomás szerkezetével összhangban lévő falakra támaszkodik.
..a töltés gyomrába a bevilágítást adó áttöréseket is a helyére raktam (piros szaggatott vonalak), így a liftek üvegdobozként a födémáttörésekben állva szintén részt vesznek a bevilágításban.
..három falsíkot növényzet borít (piros csíkok), oldva az egyhangúságot és emlékeztetve az öltözőépületek jelenlegi állapotára.
Alább pedig egy kis hangulati példatár.

Bevilágítás:

Zöld fal, azaz vertical garden:

fotók: Detail, flickr

3D

A máj.17-ei vázlatterven bátorkodtam bemutatni az alábbi látványterv kezdeményeket, melyek a tető formálását, pontosabban annak metódusát mutatják: ahogy a főbb közlekedési vonalak alakítják, mélyítik le az eredetileg sík tetőt.

Az egyik vázlattervi kritika szerint a kontraszt, amit a terepszerű épület és a tető közt szeretnék felállítani, nem érvényesül százszázalékosan, mert mindkét forma túl erőteljesen formált.
Bizony nem kis fejtörést okoz eme probléma megoldása...

nagy nagy köszönet atesznak :)

Utolsó vázlatterv

Ahogy Morassee mondaná: keresd a különbséget :) azaz, hogy mi változott.

Membrane shell

A vízgyűjtő tölcsért és a peron feletti tetőt formáló szerkezetet a jelenlegi állás szerint egy membrane shell, azaz egy térrácsból felépülő héjszerkezet adja. A feszített, húzott szerkezetekkel (sátrak, pneumatikus szerk.ek) ellentétben ez egy nyomott héj, mely a befoglaló négyszög alakú kereten belül egy acél rácshálóból épül fel. A belső szabadon formált görbület vagy éppen sík felület, az erők a befoglaló kereten egyenlítődnek ki (ezutóbbit pedig befogott oszlopok rögzítik).
A tető célja a tömör nehéz térburkolattal szemben egy könnyű, lebegő- és ideiglenesnek ható struktúra felállítása. A temporalitás azonban itt csak egy érzet, maga a szerkezet hosszútávra tervezett, ún. acél üveg hibrid membrán felhasználásával.

Ehhez a membrán héjszerkezethez keresem a lehető legtöbb irodalmat, abból pedig a formálás szabályait - ezek leginkább angol nyelvű mérnöki doktori disszertációkból bogarászhatók ki. Addigis néhány kép a megépült példákból, melyek a formai megközelítést illusztrálják elsősorban.

M. Fuksas: Fiera di Milano

Foster & Partners: British Museum, Great Court

Wolf d. Prix: BMW Welt

képek : flickr, gugli

Másodszorra

A május 9-ei kari tervbemutatás eredménye:

Előzmények III. - A víz megjelenése

A vasúti megálló lefedése volt a kulcs kérdés az első kari vázlatterv után. Az elöntés analógiáját továbbvíve két részre bontottam az állomás szerkezetét:
1. maga az állomás infrastruktúráját adó építményekre, melyeket a köztér folytatásaként a tömör burkolat ad;
2. az állomást lefedő szerkezet, mely az előbbivel ellentétben áll: míg az tömör, nehéz, ez könnyű, ideiglenesnek ható szerkezet, mely egyben utal az EKF 2010 esetleges múlandóságára is.

A burkolat és az abba vájódó közlekedési felületek mellett így kialakul egy harmadik elem: a könnyűszerkezetes tető. Sokáig gondolkoztam azon, hogy a fürdő mint funkció megszüntetésével, hogyan lehet mégis visszahozni a vizet az új köztérre, megtartva a régi interaktív jellegét, hogy t.i. a medencék körül volt a legpezsgőbb a tömeg.
A hagyományos peronlefedések formájából kiindulva egy olyan vízgyűjtő tölcsérhez jutottam, mely egyszerre tudna:
1. újrahasznosító szerepet felvenni, és a keletkező esővizet begyűjteni, melyet a park öntözésére és az állomás mellékhelyiségeinek ellátására lehetne továbbhasznosítani;
2. az áttetsző tölcséreken lefolyó víz, mint interaktív elem, vagy a kisebb, tetőszerkezetben kialakított mélyedések, ahol összegyűlik a víz...
Akárhogyis, a tetőszerkezet a peronok fölött helyezkedik el, az észak-nyugati homlokzatot pedig a töltés előtt húzódó meglévő fasor adja, mely egy erős, zárt falat képez.